Ma délben elhangzott egy riportműsor a Klub Rádió Digitália c. műsorában. Mindenkinek ajánlom. Rövid interjút és összefoglalót hallhatunk Dr. Mayer Erika internetes jogásszal és velem. A jogász szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, aránytalan és helyenként jogellenes is. Köszönet Rímer Péter szerkesztő-műsorvezetőnek a lehetőségért!

Szerdán civil egyeztetés veszi kezdetét az ügyben, jelentkezzetek Vágó Gábornál (LMP) (email cím és elérhetőség ezen a címen).

Továbbá nagyon kérek mindenkit, hogy ne regisztráljon a MAHASZ-nál vagy a Dj Szövetségnél csak mert úgy hallotta törvényt sért, ha nem így tesz, és ne higgyen a MAHASZ médianyilatkozatainak, amiben “törvény betartása” és “jogosítás” hívószavakkal próbálják legitimmé tenni a regisztráció kötelezőségét, kriminalizálva azt, aki nem lép be. Jogunkban áll nem belépni, nem fizetni és jogorvoslathoz fordulni!

Szintén várjuk azoknak a dj-knek és zenészeknek a jelentkezését, akiket már megkárosítottak vagy fenyegettek, netán folyamatban lévő ügyük van (lefoglalási jegyzőkönyvet, bírósági papírokat legyenek szívesek hozni)!

mp3 letöltés

Amíg sokan megint Jeszit piszkálgatva acsarkodnak, sírdogálnak, és hőbörögnek, hogy csinálni kéne már valamit, el sem gondolkoznak azon, hogy mik a problémák fő gyökerei, és hogy ilyen egy jogállamban már pedig nem kellene, hogy előforduljon.  Zárójeles megjegyzés: A Proart még támogatja is a Sziget Kft.-s rendezvényeket (Kedves dj-k, én nem török pálcát senki felett, de Ti döntitek el, hogy most vagy jövőre szeretnétek-e zenélni ezután egyórácskát Zamárdiban a Proart támogatásával). Az alábbi biztos forrásból érkezett összefoglalót érdemes elolvasni, és gondolkodni a jogi aggályokról szitkozódás és sírdogálás helyett. Cselekedjünk, még azt hiszem nem késő. Az írást 50×70 centis papíron kéretik terjeszteni és a középületekben kiragasztani. End of transmission.

Ha laptopod van, biztosan lopsz

A Vám- és Pénzügyőrség a szerzői jogok képviseletével foglalkozó szervezeteket tömörítő Proart (http://www.proart.hu) úgynevezett ajánlásai alapján az utóbbi időben ismét razziázik olyan magyarországi klubokban, amelyekben lemezlovas, másnéven dj szolgáltatja a zenét. A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében megszakítják a rendezvényeket, lefoglalják a technikai eszközöket.

Mi történik a razzián? A Proart ugyan nem hatóság, ám együttműködési megállapodást kötött a VPOP-val, s a vámosok a Proarttal és a Proart-tag lemezipari szövetséggel, a Mahasszal együttműködve látogatnak meg klubokat, majd ellenőrzik a zárjegyek mellett a színpad környékén található digitális adathordozók eredetiségét. A zárjegy ugyebár az államkasszába befolyó jövedéki adó megfizetését hivatott jelezni, az adathordozók eredetiségének vizsgálata ezzel szemben a Mahasz-tagok kasszáját védi.

De vajon hogyan állapítják meg a fináncok, hogy egy cd legális vagy sem? Röviden: sehogy; hosszabban: önkényes, életszerűtlen szabályokat alkalmazva. A dj-k nagy része évek óta az internetről szerzi be - jó esetben legálisan, rossz esetben illegálisan - a zenéket, amiket aztán cd-re írva, vagy éppen laptopról, memóriakártyáról, iPodról játszik le a klubban. Nincs olyan módszer, ami megmondaná egy digitális állományról, hogy fizettek-e érte. Ezért a Mahasz kitalált egy szisztémát, ami ugyan nem oldja meg a problémát, ám a tippelés helyét áthelyezi a klubokból a saját székházába.

A rendszer szerint minden, a fellépéskor használt adathordozót előre láttamoztatni kell egy úgynevezett szakértővel. Ez a szakértő összehúzott szemmel ránéz a számok listájára és megpróbálja eldönteni, hogy az előtárt bizonyítékok (mondjuk kinyomtatott mailek) alapján jogosan másolta-e őket cd-re a lemezlovas. Mivel azonban heti több ezer zeneszám jelenik meg a digitális piacon, nyilvánvalóan lehetetlen érdemben ellenőrizni a leadott adatok valódiságát és akkor még nem beszéltünk a kiadás előtt álló, a szakértő számára ismeretlen számok, a szabad felhasználású kiadványok és a saját készítésű zenék tömkelegéről.

Hogyan hoz ez pénzt a Mahasznak? Ha nem láttamozott adathordozókat találnak a vámosok a dj-pultban, akkor lefoglalják azokat és a tulajdonosukat megbüntetik (cd-nként 3600 forintra). A másik bevételi forrás pedig az az átalánydíj, mellyel az illegálisan beszerzett zenék legálissá konvertálhatóak. Cd-nként 1800 forintért ugyanis a szakértő bármire rámondja az áment (http://www.mahasz.hu/m/?menu=jogok_jogdijak&menu2=a_djk_altal_fizetendo_jogdijakrol).

Mivel a büntetés összege is kevesebb, mint amennyibe egy legálisan megvásárolt cd kerül, a rendszer egyértelműen eltereli a legális vásárlókat a piacról az illegális letöltések felé. Ráadásul 90 000 forint éves átalánydíj ellenében korlátlan mennyiségű zenét legalizál az elvileg jogot védő Mahasz. Egy jóravaló lemezlovas amúgy két-háromszázezer forintot is elkölt zenére egy évben. Ha az összeg egyharmadáért a legilletékesebb helyről kap felmentést a jogsértő másolásokért, akkor vajon miért választaná a jogszerű megoldást?

A Mahasz rendszerében az “mp3-as és egyéb formátumok, DVD-lemezek, stb. jogosítása nem történhet darabonként” (http://www.mahasz.hu/m/?menu=jogok_jogdijak&menu2=a_djk_altal_fizetendo_jogdijakrol). A Mahasz tehát beismeri, hogy az úgynevezett szakértő nem tudja érdemben ellenőrizni a korszerű adathordozókon szereplő állományok jogszerű voltát, ezért a szervezet (és nyomában a VPOP) a biztonság kedvéért mindenkit tolvajnak tekint, aki ilyesmit használ. Ezeket az eszközöket a szabály szerint csak abban az esetben használhatja egy fellépő a színpadon, ha befizette az éves átalánydíjat, függetlenül attól, hogy legálisan vásárolta-e meg a zenéket vagy sem. Vagyis a Mahasz pénzt szedne mindenkitől, aki laptopot használ a színpadon, csak azért, mert az ő szakértője képtelen megkülönböztetni a legális és illegális zenéket.

A Mahasz egyszerre látja el a jogalkotó és a jogalkalmazó szerepét is ezekben az ügyekben, miközben a vélelmezett sértett és az eljárások majdani haszonélvezője is ő. Ez a felállás akkor sem férne össze a jogállam alapelveivel, ha a Mahasznak a világ összes kiadója tagja lenne, erről azonban egyáltalán nincs is szó. A pénzeket mindenkitől begyűjtik, ám a szétosztott összegekből már csak a tagok részesülnek (igaz, tag bármely kiadó lehet). A Mahasznak 47 magyar (http://www.mahasz.hu/m/?menu=mahasz&menu2=a_mahasz_tagjai), társszervezetén, az IFPI-n (http://www.mahasz.hu/m/?menu=mahasz&menu2=az_ifpi) keresztül pedig 1400 nemzetközi kiadó és terjesztő tagja van. Ugyanakkor csak Európában több tízezer lemezkiadó működik, többségük pedig soha egy fillért nem lát ezekből a pénzekből, hiába másolják és játsszák a magyar dj-k a kiadványait.

Az elavult szabályozást kihasználva a Mahasz - egy magáncégeket tömörítő civil szervezet - hatósági jogkörhöz jutott. Természetesen nem az lenne a jó, ha mindenki ingyen másolgatná mások szellemi termékeit, az viszont biztosan rossz, hogy üzleti érdekektől vezérelt lobbik a saját tehetetlenségüket kompenzálva rettegésben tarthatják a klubkultúrát. Az államnak nem volna szabad ehhez az önkényeskedéshez asszisztálnia úgy, hogy még hatósági segítséget is rendel a haldokló lemezipari multik mellé.

Nézzük meg a topikokat az ipc Party.listá-ján. A legnagyobb látogatottságú (állandóan felülírt) bulitopikokba a szervezőkön kívül már senki se ír semmit. A hektikusan megjelenő bulitopikokban viszont a legtöbb esetben megindul a kommunikáció az emberek között - no de mivel nem nincs ‘rendes promója’ a dolognak és egy kis közösség újdonságként veti rá magát, és mond róla rosszat vagy jót, így kevesebben is jönnek majd el.

Statisztikailag bizonyítható lenne, hogy a populáris, nagy promókampánnyal dolgozó partyszervezők  egyre kevesebb emberrel tudnak érdemi kommunikációt folytatni, miközben egyre ‘híresebbek’ lesznek. Ha választanom kell előbbi (kevés ember, több tudatosság és kommunikáció) és utóbbi (több ismeretlen ember a partykon és hírnév) között, nyilvánvaló, hogy önmagában egyik se tetszene. Ezért próbálom ötvözni a kettőt, több vagy kevesebb sikerrel. Zárásként: ami talán a legfontosabb, hogy a mindenkivel haverkodó, alázatot nem ismerő nyomulós mosolyhuszárokra és önjelölt menedzsereikre mindig is furán néztem. Alapítottak volna gitáros költészetet éneklő zenekart inkább vagy “mentek volna politikusnak”… Ahogy a szövegnek, úgy a hangoknak sincs arca, akárhogy szépítjük a dolgot.

Amikor felszólaltam a digitális bennszülött generáció nevében. Rámutattam, hogy egyszer sem szerepel az internet szó a programban, majd rákérdeztem, hogy az új kultúrpolitika nevében a Fidesz megfogja-e változtatni az ArtisJuss uralta szerzői jogi rendszert, ami az amatőr művészeket sarcolja meg és a pénzt a Mahasz listavezetőknek adja. - Vágó Gábor (LMP) a tumblr-en

A Szerzői Jogi Törvény jelenleg totális nonszensz, az arra épülő időszakos szervezett riogatás és pénzbehajtás pedig annál inkább. Az [origo] is megírta már 2008-ban, hogy Brüsszel eljárást kezdeményezett Magyarország és Csehország ellen a Vágó Gábor által is kritizált szerzői jogi szervezeti monopolhelyzet miatt. Nem várok ám csodát, és tisztában vagyok vele, hogy nem egy parlamenti felszólalástól fog megváltozni a világ, de mégis… Végre. Mintha valaki tényleg képviselne a Parlamentben. Sosem éreztem még ilyesmit. Jól esik. Talán a Dj-k riadó! poszt után egyszer lesz egy Dj-k, többé nem kell félnetek poszt is.

Nemrég vettem fel a szombati Motorcity-nek szánt Dubstep Non-Stars Vol.2. mixet. A márciustól mostanáig tartó eseménysornak így július 2-ig vége szakad. Sok itt az élmény, tele vagyunk mellékszállal, és reflektálnivalóval. Tovább ›