Happy Hardcore is like the spoiled little sibling of the Hardcore family, who got all the breaks, all the looks, all the money, all the chicks and all the successes of life without having to work for it. Just about despised by every other genre, Happy Hardcore is the most popular Hardcore music of all, with its signature chipmunk vocals and silly sing-a-long anthems and shameless hug-a-thon optimism that pisses everybody off to no end. This is the core realm of the candy ravers. Some of the stuff feels so godawfully childish that I feel like a pedophile just listening to it, but its not all bad. Truth be known: ALL the world’s Happy Hardcore is made by only 12 guys, who have more pseudonyms than a shark has teeth, and who churn it out at such a feverish pace you’d almost think that there’s probably a program that makes it for them. Just randomize the key values, get Sugar from YTV to sing the lyrics, and away you go. - Ishkur

Update #2: Útiköltség megkapva, a szervezők pedig nem kívánnak tovább “együttműködni” velem, és a blogposztommal (várhatóan) minden rendezvényükről diszkvalifikáltam magam.  Bár tudnám miféle együttműködés volt ez: akivel ilyen tevékenységet folytatok, az tudja, miről beszélek. Facebook meghívót azért továbbra is kapok az eseményeikre. :)

0. A tegnapi találkozóra azzal a szándékkal jöttem, hogy felvessem egy közös rendezvény ötletét az Artkatakombában, ennek továbbra sem vagyok ellene. Illetve mindentől függetlenül továbbra is számítok a Buddhasmile és baráti körének bármilyen mértékű segedelmére a MAHASZ abszurd zaklatásai ellen, hiszen nekik is szeretnék segíteni. Ezekről sajnos nem sikerült beszélnünk, de mikor valamilyen kezdeményezés aktuális lesz, megpróbálom felvenni ismét a kapcsolatot.

1. Mint ahogy az ipc fórumban is leírtam: amikor így blogolok valamit, mert szükségét érzem, nem érdekel, hogy ki mennyit dolgozott, mivel én egy meghívott művész voltam, aki objektív nézőpontba kényszerült. Le szoktam írni ide mindent, és volt, aki már megköszönte.  Nem vagyok senkinek a cimborája, jóbarátja, az nálam nem itt kezdődik - különösen gáz, ha valaki ilyenre hivatkozik. Nagyon sok mindent szó nélkül, mosolyogva megtettem, és továbbra is hajlandó lettem volna megtenni. (Itt szintén megjegyzem, hogy aki ismer, az tudja, hogy éltem már át sokkal rosszabbat, és egész végig nem akartam semmilyen nyilvánosságot ennek az egésznek.) Ha idáig még olvassa valaki, az utolsó csepp az őrizetlen campingből (művészeknek cucclepakoló hely nem volt) ellopott laptop és a vj-k semmibevétele volt. Ekkor döntöttem úgy, hogy blogposztot kell írnom, összefoglalva azt, ami negatív volt. Úgy éreztem, hogy pozitív visszajelzés bármiért csak ezután jöhetett.

2. Kommunikáció nem volt, és több dologról már előre eldőlt, hogy nem fognak törődni vele. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy abszolút jogos, ha kirúgnak a negatív blogposztom után. De legalább ne úgy tegyék, hogy keresetlen szavakat intéznek hozzám, belekeverve mindent, ami nem tartozik a tárgyhoz - és legalább ismerjék el, hogy az erőn felüli munka ellenére voltak hiányosságok. Vagy egyszerűen szó nélkül is ki lehet rúgni, és lehet átgondoltabban fesztivált szervezni - vagy egyik sem, és csak cimborákat hívni jövőre, akiket nem zavar a káosz, mert a cimborák a bajban is együtt vannak.

Update: Egy apró flame alakult ki az ipc fórumban, a delikvenst előttem fel is világosította valaki arról, hogy némileg tévedésben van… Az útimat pedig meg fogom kapni, a szervezők pedig mondták, hogy átgondoltabb koncepcióval jelentkeznek jövőre. Sajnálom, ha valaki személyeskedni kezd a nem-személyeskedő kommentjeim miatt, mert én senkire se haragszom. Ellenben úgy gondolom, hogy ha szerveznek egy rendezvényt, felelősséggel tartoznak mind a vendégekért, mind a fellépőkért. Ha bármelyik a kettő közül elmarad, az sajnos hiányosság. A konstruktivitás reményében írok elsősorban, nem mert földbe akarom döngölni az illetőket. Köszönet a közönségnek, meg köszönet a meghívásért. Písz.

Néhány költői kérdés a tegnap épphogy túlélt Beertok fesztivál kapcsán:
1. Olyan helyszínre miért szerveznek többnapos fesztivált, ahol nincs térerő és nincs camping rész (de ha van onnét is inkább a művészek laptopjait lopják)?
2. A művészekkel miért nem foglalkozott senki? (a művészeken kívül)
3. Nekem ki fogja kicsengetni az útiköltséget (ha már gázsit nem kapott senki - gondolom a Palotai sem)?
4. Mit keresett egy szutyvadék fankizenekar a breaks helyszínen?

Gondoljátok meg kétszer srácok…

Mielőtt kfejteném a MAHASZ válaszait a “beatport beléptetés” ügy kapcsán, gondoltam szedjünk elő egy régebbi abszurd slágert: az üres hanghordozói díjat. Mesélek egy történetet. Ma reggel hallottam egy korfui bagoly énekét egy mp3 lejátszóról, melynek árába szintén be van építve az üres hanghordozói díj. Ebből a díjból jut az ARTISJUS-nak és a MAHASZ-nak is, akik felosztják e díjakat a szerzők/előadók/kiadók között.

Az alábbi akcióra gondoltam: küldjünk minél több üresdíjas adathordozóra rögzített madáréneket az ARTISJUS-nak és a MAHASZ-nak, érdeklődvén, hogy osztottak-e már a szerzőnek/előadónak valamit a jogdíjakból. (Pl. nekem vannak itthon agárdi cinke- és rigóénekeim is, amit egy szintén üresdíjas memóriakártyára vettem fel, majd rámásoltam egyéb üresdíjas adathordozókra is - holott szerintem még nem osztottak kertünk madarainak semmilyen pénzösszeget… :()

Update: Többen javasolták, hogy vegyünk be más állatot is érdekérvényesítő projektünkbe, így pl. a kabócákat, a kutyákat és a békákat.

Miután nem túl nyugodalmas hangvételű nyílt levelet írtam, melyre a Sziget Kft. képviseletében Szép Fruzsina programigazgató reagált - mind jelenlétével, mind állásfoglalásával emelte a szerdai vita színvonalát, ezért itt közölném a Sziget csapatának 8 pontját a dj ellenőrzésekkel kapcsolatban:

1. A lefoglalással okozott sérelemnek arányosnak kell lennie, mivel bele kell abba gondolni, hogy komoly anyagi és nem vagyoni kárt okozhat egy művésznek és  a fesztiválnak/eseménynek/programnak pl. előadás előtt/alatt az ellenőrzés és a lefoglalás, amely ha később alaptalannak minősül, egyáltalán nem minősíthető arányos eljárásnak.

2. A jelenlegi eljárással hosszú évek alatt alaposan kidolgozott, felépített hírnév megrongálása léphet fel, legyen szó a művészről (magyar vagy külföldi) vagy azadott eseményről/fesztiválról.

3. A közös jogkezelő ellenőrzési joga nincs részletekbe menően kidolgozva, így nem éppen etikus/humánus a razziázás gyakorlata.

4. Támogatjuk, hogy a mostani szabályozás keretei között minél etikusabban/ humánusabban és együttműködőbben járjon el a közös jogkezelő és a rendőrség/VPOP, kerülje a direkt atrocitásokat.

5. Kinyilváníthatjuk az előadók felé, hogy a jogszabályi keretek között készek vagyunk a jövőben szorosabb együttműködésre, amennyiben azt igénylik, és jelezzék ezen igényeket.

6. Látva a történteket azt érezzük, hogy az egész szabályozás átdolgozásra és alapos átgondolásra szorul a szakma és az érintettek bevonásával, mivel messze áll a gyakorlatias elvárásoktól, ezért valóban érdemes lenne a szabályozás felülvizsgálata az összes szereplő avatott képviselőinek bevonásával, mert a helyzet megérett rá,ám amíg a jelenlegi szabályozás a hatályos, addig aszerint kell eljárni, ha jó, ha nem.

7. Fontos, hogy ilyen atrocitásokra ne kerülhessen sor, mivel gerjesztik a negatív sajtóhírt idehaza és külföldön, és ez egyik szereplőnek sem jó, mert csak rontja azországunkról formált pozitív véleményt.

8. A fentiek fényében egy semleges, de egyben pozitív álláspontot tartunk fent és nyitottak vagyunk az együttműködésre a legmegfelelőbb eredmény elérése érdekében.

1. Tegnap magánszorgalomból megjelent három ember a MAHASZ képviseletében (de civilként), így a beszélgetés érdekes fordulatot vett. A legnagyobb konklúzió számomra az volt, hogy elmondásuk alapján - bár összehasonlíthatatlanul jobb és más a helyzetük a szervezettel/ben - ugyanúgy ők is harcolnak és civilként aktívok, mikor át kívánják vinni érdekeiket.

2. Mind a Creative Commons Magyarország képviselőjétől, mind a MAHASZ-osoktól megkaptuk azt a kritikát, hogy láthatóan az underground közösség (magam inkább televénynek nevezném egy esztétika professzorom után szabadon ;)) nem tudja, maximum sejti, hogy mit akar és milyen jogi szabályozás lenne jó, mely az akaratukat is magában foglalja. Ez egyrészt amiatt van, mert az underground mivoltából adódóan megfoghatatlan, de ez nem mentség arra, hogy egyéni vélekedések vannak, de sokan nem gondolják át mit akarnak. (A “nem jó ez így” és a “felőlem maradjon úgy, hisz gyengék vagyunk” számomra még mindig nem átgondolt vélemény)

3. Tehát a következő találka arról kéne szóljon, hogy megpróbálunk minél több embert online és offline megmozgatni annak érdekében, hogy végre eldöntsük mi a szándékunk! Csak egy közös szándéknyilatkozat mentén tudunk civil kezdeményezésbe fogni!
(Ezek csak kérdésvázlatok, várok emailben további kérdésjavaslatokat, melyeket majd a találkozó előtt összesítünk)
- Szeretnétek-e díjakat fizetni vagy visszautasítjuk ezt? Ha igen, jó-e ez az ár vagy legyen olcsóbb? Szeretnétek-e más “jogosítási” díjakat?
- Mit gondoltok az ellenőrzésekről? Min kellene változtatni?
- Mit gondoltok a MAHASZ kommunikációjáról és jogosítási munkájáról? Milyen rendszer kellene helyette (írásos beleegyezés promónként, beatport számlák bemutatása, melyekről köztudomású, hogy hamisíthatók igen nehézkes pontjai a rendszernek)? Milyen érdekeinket nem képviselik (pl. a 3 órás beszélgetés során csak fel-felbukkant a mashupok és hangminták használatának kérdése)? Nekünk mi a szándékunk az adott kérdésekben?
- Mi legyen a dj vs. liveact kérdésével?
- Milyen szándék mentén indulhatna el egy civil kezdeményezés/egyesület?

Erre a majdani beszélgetésre csak az úgymond underground nem- (vagy csak majdnem-) megélhetési dj-ket, producereket, hangművészeket várjuk. Miért? Mert ez rólunk kell szóljon most, a mi közös döntésünkről. Mindemellett erősen javallom, hogy valamilyen online “szavazás” is szükséges az ügyben az élőbeszéd mellett, hiszen nem kötelezhetek mindenkit mély analízisre, illetve hogy jöjjék el a találkozóra. Folyt. köv.