Itt is szeretném megköszönni a lehetőséget a Dub Székházasoknak. Gergővel beszéltük múltkor, hogy a fesztiválra alapvetően valami közösségi és szellemi ügyekért érdemes járni a zenei élményekkel karöltve. Itt mind a kettőben benne álltam. A reméljük már nem sokáig aktuális MAHASZ aggályok megvitatása után eszmét cseréltünk zenéről, hangokról, mentalitásról, rendezvényekről, zenélésről és kultúráról. (Mindez itt így leírva már undorító modoros megfogalmazás, ugyanakkor fölösleges ide visszabüffenteni, hogy konkrétan miről ment a szöveg, csak örvendetesen címszavasítom, hogy ennyi mindenről). Mindeközben a hangminőség, a helyszín és minden más elsőosztályú volt. S a végére hagytam a lényeget: a közönség, ami közösség volt. Tudtam azonosulni velük. Kitartó és motiváló öröm ez, viszem magammal.
Szombaton pedig Beertok Kismaroson (egyszer este zenézek, aztán meg reggel), ti mennyit bírtok?
Szólj hozzá