“Önző az ember, csak eszik és közösül.
A sikerében fürdik és leszarja mit hagy örökül.” - The Steve: Antiszociális

Tegnap óta kerekedő beszélgetésünkben Gergővel oda jutottunk, hogy jó eséllyel megjelenhet a tudatosság is a környezettudatos - micsoda önellentmondás - életmód vágya mellett. Ill. érkezett pár hozzászólás (1, 2, 3) az Indymedián is. Ezek kitértek olyan cselekedetekre, amikre mi nem, de természetesen tudatában voltunk ezeknek, amikor beszélgetni kezdtünk a témáról (vagyis, hogy a környezettudatos életmód nem csak napcellákból és hibridautókból áll, stb…). Az a kérdés maradt hátra “csupán”, amin áll vagy bukik az egész: Hogyan teszünk valamit egy akármilyen kultúra részévé?

Kérdezzünk rá! :)
1. Állami intézkedésekkel? (A minisztérium nem fogja levinni helyettünk a szelektívbe a szemetet).
2. Mozgalmakkal, forradalmakkal, tüntetésekkel? (Ők sem teszik meg ezt helyettünk, és közeledésünk az ilyen mozgalmak felé kizárólag ideologikus lehet, amit magam szintén nem tartok túl szerencsésnek, és - nagyon remélem - az utókor meg tudja majd mosolyogni ezeket.)
3. Semmivel? (Úgy értem, “majd megoldják úgyis”, “egy idő múlva mindenki ilyen életmódot folytat majd, mert nem tehet mást…” stb. Szintén nem tartom jónak, mert teljesen esetleges, és mintha a társadalmat valami rajtunk kívül álló erőként írná le, pedig mi - akár tetszik akár nem - egytől egyig a tagjai vagyunk annak.)
Akkor mivel?

Úgy hiszem, hogy mindennek bennünk, majd családjainkban, és a formális és informális csoportjainkban csak ezután kell elkezdődnie. Fentről lefelé, kívülről befelé sajnos nem lehet “megváltani” egy társadalmat, akkor sem, ha ez sok (nagy) ember nagy álma is volt (vagy most is az). Sarkított példa: Nem az xyz törvény/rendelet neveli a gyerekeinket, hanem mi magunk.