A pár nappal ezelőtt ismertetett világhírű ornitomuzikológusunk könyvét is sikerült véletlenül beszerezni tegnap. Tudományos igényességgel megírt, több diszciplínán békésen átívelő munka,  mégis emberközeli stílusban szól az olvasóhoz. (Mondjuk számomra persze, hogy az lenne itt a csúcs, ha az esztétikai szemszög is kifejtésre kerülne benne, de abszolút nem történt tragédia.) Jó lenne, ha mindenki így tudna gondolkodni a zenéről: Van fizikai és van biológiai zene. E két, a műben jól ismertetett kategória - azt kell mondanom -, hogy egyszerű és nagyszerű, se nem levegőbebeszélés, se nem “márpedig idáig tart a zene”-szigor. (Kedvenc példám a könyv 5. ábrája: Szekérkeréktengely nyikorgás egy 12 mp-nyi részletének közel-harmonikus zenei szerkezete (32-szeresére lassítva és 4 oktávval mélyebben ábrázolva) mint a “fizikai zene” megnyilvánulása - lekottázva)

A tartalom így tényleg önmagáért beszél (a remeterigó pedig továbbra is danolásszon):

Köszönetnyilvánítás
Ajánlás

1.  Néhány bevezető gondolat és megjegyzés

2.  A “zeneiség” törvényszerűsége (jelensége) az élettelen fizikai lét szintjén

3.  Fizikai “zene” és “nem zene” mint funkció nélküli természeti jelenségek s ezek mibenléte és különbsége a prebiologikus lét szintjén

4.  Az élettelen fizikai hang és zeneiség találkozása és összekapcsolódása az élettel állati szinten

5.  Állati zene (madárzene) mint akusztikus közlőeszköz a prehumán (szubhumán) biológiai lét szintjén

6.  Az állatzeni evolúció eddig ismert legmagasabb csúcsa: a remeterigó emberzenei szabású dalformái

7.  A madárhangfejlődés nem zenei útja

8.  Ritmus és ritmusnélküliség a madárzenében (a madárhangban általában)

9.  A madárhallás észlelési sebessége és tanulási teljesítménye

10. A madárzene “emberies” formálódásának (formáinak) biológiai eredete és természete

11. A társadalmasult ember találkozása a madárzene és a fizikai zene (a zeneiség) jelenségeivel s ezek zenei hangköziségének beépülés az ember eredetileg zeneietlen “őséneklésébe” (őskiáltozásába)

12. Az emberi zene kialakulásának fő (fizikai, biológiai és társadalmi) tényezői és ezek kölcsönhatása

13. Az emberi zene biológia fölötti emberi sajátosságainak társadalmi meghatározói

14. Az emberi zene művészi zenévé, “művészetté” válása

15. Munkám tézisei és szintézise

16. Néhány záró gondolat és megjegyzés

Irodalom (a szerző publikációiból)
Jegyzetek